Bedő Zsanett a spanyolországi helyzetről mesélt nekünk.

Mikor, és hogyan költöztél ki Spanyolországba?

Spanyolország északi részén, Oviedóban élek tavaly július óta. Hosszas tervezés és előkészületek előzték meg a költözést, angol nyelvtanárként szerettem volna itt is elhelyezkedni, mivel Magyarországon is ezzel foglalkoztam. Nagy örömömre ez rövid időn belül sikerült, szeptember óta egy magán nyelviskolában dolgozom.

Mikor érezted először, hogy ez a vírus tényleg veszélyt jelenthet?

Március közepén, egyik napról a másikra változott a kezdeti hitetlenkedés, és a gyors intézkedésekkel gyakorlatilag napokon belül megállt az ország.

Mi is teljesen bezárkóztunk. Nagyon szerencsések vagyunk a párommal, mert mindketten tudunk otthonról dolgozni, így nem veszítettük el az állásunkat, mint sokan mások. A nyelvóráimat online tartom azóta is, és ha el kell hagynunk a házat, azt az előírásokat betartva tesszük.

Magyarországon csak kijárási korlátozás volt, nálatok viszont tilalom. Ez pontosan mit jelent?

Május elejéig csak a nélkülözhetetlen munkát végzők hagyhatták el az otthonukat a munkába járáshoz, illetve a napi bevásárlás lehetséges volt, de szigorú szabályok betartásával. Háztartásonként egy ember mehet, a szupermarketek bejáratánál rendőrök igazoltatnak, hogy ellenőrizzék, a környéken élők menjenek csak az adott boltba. Azt is megnézhetik, mit vásárolunk, ha például csak rágcsálnivalót, nem alapvetően fontos dolgokat vettünk, figyelmeztetnek. Mivel minden zárva tartott, csak indokolt esetben hagyta el mindenki az otthonát. A hónap első hetétől most fokozatosan enyhülnek a szabályok, napi 3-3 órás szakaszokban ki lehet menni sportolni vagy a lassan nyíló üzleteket látogatni, persze maszk használata és távolságtartás mellett. Eleinte a csak a kisgyermekes családok mehettek ki napi egy órára, de mivel a fertőzések száma nem nőtt jelentősen, tovább enyhítik a szabályokat. 4 fokozatban fog történni az enyhülés, most az egyes fokozatban vagyunk. Folyamatosan figyeljük a híreket, ahol részletesen tájékoztatnak a kezdetektől fogva, tartományonként hiteles adatokkal a fertőzöttek számáról és az aktuális fejleményekről.

Fontos, hogy Madridban még nem ilyen a helyzet, ott továbbra is nulladik fokozat van. Tartományonként van külön elbírálás, a helyi helyzettől függően.

Tudod, hogy az állam nyújt-e valamiféle gazdasági segítséget?

Abban az esetben, ha a leallás miatt egy vállalat nem tudja a béreket fizetni, az állam a fizetés egy bizonyos a részét biztosítja, illetve a bérleti díjakat és a közüzemi számlákat sem kell addig fizetni, ezeket a szolgáltató később fogja felszámítani. Nekünk amiatt, hogy itthonról dolgozunk és több áramot fogyasztunk, a szolgáltató csak a felhasznált mennyiség 75%-át számítja fel a helyzetre való tekintettel. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy a gazdasági következményeket enyhítsék, mivel a nyári turizmus itt a bevételek tetemes részét jelenti, sok ember megélhetése került veszélybe.

Szalay Cecíliával beszélgettünk a vállalkozás fenntartásáról, forgalomcsökkenésről.

Mi volt az első reakciód a lezárás hírére?

Kisebbfajta pánik. Na jó, nem pánik, de azért ez egy 40 éves cég, és ilyen még nem fordult elő. Voltak hullámvölgyek, hegyek, voltak jobb és rosszabb időszakok is, de most 3 hétre úgy leálltak a rendelések, hogy azt sem tudtuk, mikor indulhat meg. Sok olasz partnerünk van, ők is azt mondták, hogy szállítani ugyan tudnának, de nincs vásárlóerő. A megrendelők általában itt a kertészetben választják ki a növényeket, ám most többségük nem mert eljönni.

Kellett elbocsájtani alkalmazottat, vagy rövidített munkaidőt bevezetni?

A kertészet nem olyan, mint egy szálloda, nem úgy működik, hogy lekapcsoljuk a lámpát, bezárjuk a kaput, aztán majd 3 hónap múlva kinyitunk. Az alkalmazottainkat ugyanúgy foglalkoztatni kell, bár van, akit most csak 4 órás munkaidőben tudunk. Egy vegetációs időszakban is gyomlálni, ültetni kell. A következő évek termelését alapozzuk most meg, ez hosszú távú dolog.

Mekkora forgalomvisszaeséssel számoltok?

Az éves forgalmunk 60%-át a tavaszi szezon adja, és ez most szinte teljesen kiesett. A parképítések megrendelőinél (önkormányzatok, hotelek, strandok) nyilvánvalóan most nem a parkosítás lett az elsődleges feladat, nem létkérdés. Az Agrárkamara indított egy fellendítő promóciót, próbálnak ennek a szektornak is támogatást adni. Bár még nem érezzük, de ígéret van rá.

Kimaradt egy egész földlabdás szezon. Amikor a 3 hét leállás volt, kilombosodtak a fák, nem lehetett már szedni. Ráadásul a zárvatartás miatt hatalmas mennyiségű „bentmaradt” áru halmozódott fel. Ezeket át kell cserepeznünk, tehát nem elég, hogy nincs bevétel, hanem mínuszba esünk vissza, mert a ráfordított pénz így a duplája. Azokról a növényekről nem is beszélve, amik nem átültethetőek. Ezeket felajánlottuk a falunak, óvodáknak, ismerősöknek.

Az évekkel ezelőtti gazdasági válság során komoly, 40%-os visszaesés történt, most 60%-ra számítunk. Abban bízunk, hogy az elmaradt tavaszi ültetések helyett a nyáron is ültethető konténeres áruból többet vásárolnak majd, mint az eddigi nyarakon.

Milyen óvintézkedéseket vezettetek be?

Az irodában lefertőtlenítettünk mindent, ezen kívül a kertészetbe érkező vásárlóknak biztosítunk maszkot is, kesztyűt is. Kint van a kézfertőtlenítő, bárki hozzáfér. De szerencsére mi szabadtéren vagyunk, így könnyű megtartani a kellő távolságot, csak a fizetés történik zárt térben, de mindig nyitva van az ajtó. Ráadásul a mezőgazdasági szektorra nem vonatkoznak az időbeni, korosztályi korlátozások, úgyhogy a régi nyitvatartásnak megfelelően várjuk a vásárlókat!