NOVA község honlapján!

Üdvözöljük

In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Zalaegerszegtől 30 km -re, Lentitől 15 km -re található a 75-ös főútvonal mentén. A hozzátartozó Zágorhidánál fontos, nagy forgalmú elágazású út vezet Nagylengyel - Zalaegerszegre. Nova Göcsej középpontjában van, szokták a "Göcsej fővárosaként" is emlegetni. Magas dombhátú vidékét keletről a Cserta, nyugatról és délről a Kerta - patak fogja közre. A vizek mély völgyekben vezetik le a hatalmas erdőkkel borított vidék átlagosnál nagyobb csapadékát. Az így felszabadult, változatos felszínű dombság talaja gyenge, rossz vízgazdálkodású, alapkőzete az agyag.

 

Történelem
Az Árpád - kortól feljegyzett története van, az almádi apátság alapítólevelében leírt birtokhatár ismertető említi először, a veszprémi püspök birtokaként. Gyakorlatilag az államosításig egyházi birtok, a veszprémi, majd létrehozása után 1777-től a szombathelyi püspöké.
 
1255-ben feljegyzik lakóit. "jobagiones episcopi Wesprimiensis de Nova"" de 1331-ben is így jegyzik le. Nagy Lajos korából 1453-ból való irat még possessióként említi, ám 1446-ban oppidumként, tehát mezővárosként regisztrálták, mely a veszprémi püspöknek fizeti az adót.
 
Egy közvetlenül Mohács előtt keletkezett irat 25 telekről és 4 malomról számol be.
A török időkből nagyon sok birtokháborítási perirat maradt fenn. Ezek között van az 1529-ben keletkezett, amely azt írja elő, hogy a mezővárosban a püspök egyik adószedőjét az alsólendvai Bánffy Antal egyik provizora megverette, a neki pártjául álló novaiakkal együtt. Máskor meg a Gersei család erőszakoskodott. Egerszeget és Novát is kirabolták és felgyújtották. Később az erőszakoskodást súlyos pénzbüntetéssel sújtották. Ezért a következő évben vádalkut köt és visszafizeti az okozott kárt.
 
A templom plébánosa 1550-ben Petrus vicearchidiaconus volt. Ez időben a veszprémi püspök földesurasága alatt 5 egésztelkes, és 21 töredéktelkes (összesen 14 és ? teleken) jobbágy él. Bár mezőváros a titulusa, mégis természetben fizetnek. Hamarosan a veszprémi püspök egy hosszú oklevélben zálogba adja a zalai mezővárost. Az indoklás szerint ennek oka, hogy eleget kell tennie a király kérésének, 2000 forintot kellett átadnia, ám pénz nem lévén Illyésházy Istvántól kapott hitelt. Öt év alatt 400 forintos részletekben kell visszafizetnie azt.
Kanizsa eleste után egyre többször jelenik meg határában a török. A városkát megerősítik, de a gyakori betörés miatt a birtokai elpusztásodnak. 1622-ben Ergelics Ferenc püspök 6 év adómentességet ajánl az elhagyott birtokok újratelepülőinek. A környező nagyobb végvárakat közmunkával erősítik meg. Novától is kirendeltek embereket Lentihez, Egerszeghez. Ennek megszervezése a bírónak nem is lehetett könnyű dolog.
A török pedig pusztított: 1656-ban a lövei kapitány adja hírül, hogy Zágorhídánál egy nagy török egység cselt vetett az egerszegieknek, s hogy ne tudjanak hírt adni a novaikat elhurcolják. Emberei elvesztését Széchenyi György püspök a szécsiszigetiek pusztításának tartja.
 
A vidék a töröknek is fizetett adót, az utolsó török uraság Mohmed Ispaya volt. A megszállás végén leírják, hogy mekkora pusztulást szenvedtek. Az ősi kéttornyú templom is tető nélkül maradt. Hamarosan azonban békés időszak kezdődik. 1716-tól kereszteltek, 1750-től teljes anyakönyvet vezettek. 
 
A leírások szerint a XVIII. Század elején 13 jobbágy, 1 molnár és egy kézműves él itt, háromnyomásos gazdálkodással 132 holdat műveltek. Malom működött Zágorhidánál Piacra nem, csak saját szükségletre termeltek.
 
Mivel filiális egyháza van, iskolájában a környékbelieket is tanítják. 1748-ban és később is feljegyzik, hogy a plébános horvátul is tud, mivel a zágrábi érseki szemináriumban tanult az illető. Ekkor 46 ház van, a falut 216 katolikus lakja.
 
A nagyhírű Bíró Márton veszprémi püspök ez időtájt ad engedélyt Nova környék erdeiben az egerszegi zsidóknak a hamuzsír égetésére. 
1777-ben már lényegében elkészült az új templom, melynek 1600 fő a befogadóképessége.
A falu híres plébánosa, Plánder Ferenc Göcsej néprajzának, hagyományainak, történek máig legkiválóbb kutatója volt. .
 
A XIX. században lakóházainak száma 277, lakosai száma 1724. Már ekkor működött egy magán kisdedóvó, egy katolikus elemi népiskola. Gyári üzemmel dolgozott egy gőzfűrésztelep.
1871 után kisközséggé fejlődött vissza. A vasúti forgalomtól távol esett és ez magyarázza, hogy nem tudott fejlődni. A szombathelyi püspök egykori birtoka a gróf Batthyány család kezére került. A hatalmas birtok - az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el - mellett alig volt életképes paraszti föld. A 868 gazdaságból mindössze 6 volt 20 holdnál nagyobb, mindössze 5 hold feletti birtok is mindössze 98 volt.
A település, mint a Göcsej központja még a két világháború között megőrzött szerepéből néhányat járási székhely, s mint ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzőségi központ. Volt tüdőgondozó, szülőotthon, orvos, gyógyszertár is. Jelentős számú iparos dolgozott a községben: 4 asztalos, 1 szobafestő, 3 kovács, 2 bognár, 4 női és 2 férfi szabó, 2 mészáros, 3 ács, 5 kőműves, 2 kádár, egy - egy pék, bádogos, fazekas, köteles, téglás, valamint 2 fodrász, 3 kocsmáros, és 4 kereskedő.
 
A II. világháborúban 33 hősi halottat vesztett a falu. A katonai beszállásolások, a nyilas közigazgatás, valamint a menekültek és a tovább vonulók nagy terhet jelentettek a községnek. A háború itt 1945. március utolsó és április első napjaiban három napig tartó kisebb (de azért csaknem száz szovjet és német áldozattal járó), ütközettel ért véget.
A földosztáskor igénybe vették a Batthyány Miklós gróf birtokát 102 hold kivétel, valamint a plébánia birtokainak javarészt. A még mindig nagyon kis földön gazdálkodó újbirtokosok hamarosan tszcs -átalakított. Ennek a folyamata felgyorsult az ötvenes évek elején (Rákosi Mátyás 1950-es agitációs nagygyűlése után különösen), de a tagság 1956-ban többnyire kilépett 1960-ban azonban ujjászervezik szinte mindenkit beléptettek. A tsz sok embernek adott munkát, de azért az olajipar, Lenti és Zalaegerszeg egyre vonzóbb lett mint munkahely, majd mint lakóhely is.
1950-ben elveszik járási székhely címét, ezáltal az elvándorlás igen felgyorsul. Előbb az adminisztratív ügyek intézői távoznak, majd az orvosi ellátás leépítése következtében az egészségügyben tevékenykedők (előbb a tüdőgondozó, aztán a szülőotthon és a mentőállomás épül le).
 
Javult ugyan az úthálózat, de nem sikerült elérni a sokáig dédelgetett Ortaháza - Nova - Zalalövő kisvasút tervének megvalósítását. Emiatt a korábbi központi szerepkör erősen visszaesett. Ugyanakkor Zágorhida ez a már 1411-től oklevelekben szereplő helység 1963 óta Nova része.
Szerencsére az oktatásügyi és kulturális élet megmaradt. 1967-ben nagy erőfeszítésekkel megépült az iskola, amely jelenleg is működik, van óvoda is.
Szociológiai jellemzők
 
A rendszerváltás után Polgármesteri Hivatal működik a községben. A község önkormányzata az elmúlt négy évben jelentős erőfeszítéseket tett a falu kulturált arculatának kialakítása érdekében. 2000. évben sikerült befejezni a több éve huzódó szennyvízcsatorna beruházást, melynek következtében Zágorhida falurész kivételével 95%-os a meglévő 359 lakásban a bekötések aránya. Ugyanebben az évben kiépült a gázhálózat a községben. A vezetékes vízzel ellátott lakások száma megközelíti a 100 %-ot, hisz sikeres önkormányzati pályázat útján Zágorhida községrészben is megtörtént az egészséges vezetékes vízhálózat kiépítése 2003-ban.

A környezetvédelmi előírások végrehajtására bevezetésre került a szervezett, rendszeres hulladékgyűjtés. Jelentős fejlesztéseket valósított meg az önkormányzat, elkészült a község rendezési terve, Kossuth utcán járdaépítés, zártkerti utak építése, Zágorhidán a József Attila út építése, a község települési összképének javítása (útbaigazító táblák, falutáblák, padok, hulladékgyűjtő edényzetek), bővítették és felújították a Gönczi Ferenc Művelődési Otthont, kialakították az Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret, amely a falu közösségi programjainak, rendezvényeinek, egyben a művelődésnek és információszerzésnek a helye. A könyvtári szolgáltatás is itt kapott helyet. Megtörtént a Plánder Ferenc Helytörténeti Múzeum felújítása is. Pihenőhely és kilátó épült, s több ütemben megvalósul a település központjának parkosítása. A közszolgáltatásoknak helyet adó létesítmények felújítására, jókarbantartására folyamatosan gondot fordít az önkormányzat, részben pályázati támogatás, részben saját forrás felhasználásával.
 
A községben a Göcseji Aratónapok keretén belül évente megrendezésre kerül a Zala Megyei Kézikaszás arató- és cséphadarós cséplőverseny.
 
Nován működik a pákai Öveges József Általános Iskola Vajda József Tagiskolája, valamint a szintén pákai székhelyű Öveges József Óvoda Novai Telephelye 2 csoporttal, melyek közül az egyik egységes óvoda-bölcsődei csoport.
 
Az önkormányzat működését és tevékenységeit alapvetően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg.  
 

Eseménynaptár

Szeptember 2016
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Időjárás

Magyar Államkincstár

Hirdetés

Itthon.hu

Hirdetés

NKA

Hirdetés